Hermann Kopp
(1817-1892)

Cikkrészlet az analóg vegyületek forráspontjának és fajtérfogatának vizsgálatáról

[Compt. rend., 41: 186–190 (1855)]

Forrás: Henry Marshall Leicester, Herbert S. Klickstein: A Source Book in Chemistry, 1400-1900 (Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1963)


Bizonyos értelemben meghosszabbíthatjuk életünket visszafelé azzal, ha
megpróbáljuk elõdeink tapasztalatait összegyûjteni, ha megtanuljuk
elgondolásaikat megérteni – mintha kortársaik lennénk.
Hermann Kopp


... Azt találtam, hogy azokat a törvényeket, amelyeket a különbözõ vegyület-sorozatok forráspontjaira jóval régebben formába öntöttem, a mérések eredményei alátámasztják, ezért megfogalmazhatók az alábbi propozíciók:

1. Annak az alkoholnak, amely x darab C2H2* csoporttal többet vagy kevesebbet tartalmaz, mint a borszesz [etil-alkohol], C4H6O2, x ·19 fokkal alacsonyabb, illetve magasabb a forráspontja a borszesz forráspontjánál.

2. Egy CnHnO4 képletû sav forráspontja 40 fokkal magasabb, mint a megfelelõ CnHn + 2O2 képletû alkoholé.

3. Egy CnHnO4 képletû éter forráspontja 82 fokkal alacsonyabb, mint az izomer CnHnO4 képletû savé.

A propozíciók szerint eljárva nagyszámú folyadék forráspontja jó egyezést mutat a vizsgálatokkal. Jelenleg hat alkohol, a megfelelô CnHnO4 savak, illetve nagyszámú éter esetében tudom összehasonlítani a kísérleti eredményeket a fenti propozíciókból levont következtetésekkel.(Az alkoholok összegképlete C2H4O2 és C32H34O2 közé esik). A következõkben más vegyület-sorozatokra vonatkozó, hasonló törvényeket fogok tárgyalni; azon igen gyakori eseteket, melyeknél egyezést mutatnak a kísérletek eredményeivel a következô szabály alapján számolt értékek: az egymástól x darab C2H2 csoporttal különbözõ összegképletû vegyület-sorozatok tagjainak forráspontja közti különbség x ·19 oC; azon eseteket, amelyekben ezen szabály csak látszólag sérül, s ahol az összehasonlított anyagok kémiai összetételére lehet következtetni; s végül azon eseteket, ahol a kísérletek eredményei valóban nincsenek összhangban a fenti szabállyal, s tárgyalni fogjuk ezen anomáliák okait.

A kémiai összetételnek a folyadékok sûrûségére gyakorolt hatása legtisztábban (miként azt már régebben megmutattam) a kémiailag ekvivalens anyagmennyiségek által elfoglalt térfogatok – az ún. fajlagos térfogatok – nagyságában nyilvánul meg; a fajlagos térfogatokat az egyes folyadékok azonos gõznyomásán szükséges összehasonlítani. A következõkben a fajlagos térfogatokra nézvést az alábbi egyenértékeket vesszük figyelembe: C = 6, H = 1, O = 8, S = 16, Cl = 35,5, Br = 80, I = 127,1; a víz (H2O2) egyenértékét 18-nak vesszük, s az általa 0 oC-on elfoglalt térfogatot ugyancsak 18 egységnek. A vizsgált folyadékok fajlagos térfogatát mindig forráspontjukon hasonlítjuk össze.

Számos összehasonlító vizsgálat után úgy ítéltem meg, hogy az általam korábban kapott eredmények bizonyítást nyertek, nevezetesen:

1. Analóg vegyületek esetében a fajlagos térfogatok különbsége arányos a képletekben mutatkozó különbséggel. Az egymástól x darab C2H2csoporttal különbözõ összegképletû vegyület-sorozatok tagjainak fajlagos térfogata közti különbség körülbelül x ·22.

2. Az izomer folyadékok fajlagos térfogata azonos.

3. Olyan folyadékokat összehasonlítva, amelyek egyike oxigént tartalmaz azon a helyen, ahol a másikban ekvivalens mennyiségû hidrogén található, ismét megmutatkozott, hogy ezen helyettesítéskor a fajlagos térfogat alig változik. Korábban, amikor csak viszonylag csekély számú anyag összehasonlítására volt módom, úgy véltem, hogy ez esetben a térfogat változatlan marad; jelenleg, sokkal nagyobb számú anyag összehasonlítása után az a véleményem, hogy a hidrogénnek oxigénnel való helyettesítése megnöveli a térfogatot, bár igen csekély mértékben

4. Azon folyadékokat összehasonlítva, melyek egyike szenet tartalmaz a másik ekvivalens mennyiségû hidrogénje helyett, a térfogatok egyenlõségét tapasztaltam, s igen sok összehasonlítás után az eredmények annyira egybehangzók, hogy kétségtelenül bizonyítottnak vehetõk: a folyékony vegyületekben a szén térfogatváltozás nélkül képes a hidrogén helyettesítésére.

Gács János fordítása

*Valójában CH2 csoportot. Mint Kopp késõbb kifejti, a vegyjeleket nem az atomtömeg, hanem az egyenérték jelölésére használja. L. még Cannizzaro 1858-as írását a molekulatömegekrôl.



 
ChemoNet, 1998 
Vissza
http://www.kfki.hu/chemonet/ 
http://www.ch.bme.hu/chemonet/